A moxálás valószínűleg az egyik legrégebbi kínai módszer. Lényege hogy a kezelendő területet felmelegítik, és így érnek el energetikai és élettani hatást. Ez több módszerrel történhet. A leggyakrabban a „hőséggel” kísért moxákat használják. A gyúlékony anyag amit a terápiára felhasználnak legtöbbször a fekete üröm. Szivarszerű rudakat készítenek belőle, amelyet meggyújtva a kezelendő terület felett különböző eljárással mozgatnak, vagy kicsi kúpokat formálnak belőle, melyeket a test felszínén elégetnek.
A moxálás hagyományos javaslatai széles körbe tartoznak. Általánosan, „ott használhatóak, ahol a belsőt melegíteni kell”. Ilyen esetek lehetnek bizonyos tüdőbetegségek, menstruációs problémák, vese gyengeség, mozgásszervi problémák stb.
Mikor ajánlott a moxaterápia?
Az energiahiányos és hideghatás okozta betegségek esetén, mint pl.
álmatlanság,
feledékenység,
tompa hallás,
erőtlenség,
rossz emésztés,
szédülés,
krónikus betegségek,
tartós fájdalmak,
bénulásos betegségek,
ízületi fájdalmak,
vérnyomás problémák,
felfázás,
izomrándulás,
migrén,
allergia,
gerincbántalmak (a moxafű melege oldja az izomzat görcsös feszültségét, ezzel korrigálja a beteg kompenzáló hibás testtartását, csökken az ideggyökökre nehezedő nyomás, majd meg is szűnik és ennek nyomán eltűnik a fájdalom).
Mikor nem szabad moxázni?
várandósság alatt a hasat és a derék-, keresztcsont-tájat,
lázas megbetegedés esetén,
piros, meleg, akut ízületi gyulladás esetén.